A budapesti turizmus és ingatlanpiac egyik legmeghatározóbb szegmense, a rövid távú lakáskiadás, drasztikus fordulatot vett. 2025. január 1-jétől egy kétéves moratórium lépett életbe, amelynek értelmében 2026 végéig nem adnak ki új Airbnb-engedélyt a fővárosban.
Ez a döntés alapjaiban rajzolja át a befektetési térképet, de a változások sora itt még nem ér véget.
A szabályozás legszigorúbb pontja a VI. kerületet (Terézvárost) érinti, ahol a lakók döntése alapján 2026. január 1-jével teljes tilalom lépett életbe. Az önkormányzat már meg is kezdte a szálláshelyek ellenőrzését, és súlyos bírságokkal sújtja a szabályszegőket. Nem Terézváros az egyetlen: az I. kerületben is fontolgatják a hasonló korlátozásokat, a VII. kerületben (Erzsébetváros) pedig szeptember óta nem engedélyezik az új lakáskiadást lakóépületekben.
A meglévő szálláshely-üzemeltetőknek a gazdasági teherrel is számolniuk kell: az éves tételes átalányadó mértéke lakószobánként 150 ezer forintra emelkedett 2025-től. Ez a négyszeres drágulás sok kisvállalkozót kényszeríthet arra, hogy lakását inkább a hosszú távú bérleti piacon hasznosítsa, ami a remények szerint mérsékelheti a budapesti albérletárakat.
Míg a turisták továbbra is válogathatnak a meglévő kínálatból, a budapesti bérlakáspiac lassú átrendeződése már láthatóvá vált. A kérdés már csak az: melyik kerület lesz a következő, amely bezárja kapuit a rövid távú vendégek előtt?
Érdekelne, hogyan változtak az albérletárak a tiltás hatására az érintett kerületekben?