A terézvárosi Airbnb-tiltás 2026. januári életbe lépése valóságos dominóeffektust indított el a budapesti kerületek körében. Míg korábban a rövid távú lakáskiadás szabályozása inkább csak elméleti kérdés volt, a VI. kerület radikális lépése és a Kúria támogató döntése több polgármesteri hivatalt is cselekvésre ösztönzött.
A dominóeffektus hatásai
I. kerület (Budavár): Közvetlenül Terézváros után itt is napirendre került a tiltás. Az alpolgármester kezdeményezésére lakossági fórumok indultak, és a kerület már a szabályozás összehangolásáról tárgyal a szomszédos városrészekkel.
VII. kerület (Erzsébetváros): A “bulinegyed” központja is szigorított: olyan technikai feltételeket vezettek be (példasztikus fürdőszobákra vonatkozó előírások), amelyek a gyakorlatban szinte lehetetlenné teszik az új engedélyek kiadását lakóépületekben.
V. kerület (Belváros): Itt a “Prága-szindróma” elkerülése a cél. Egy friss tanulmány alapján átfogó építési szabályzat-módosítást terveznek, amely a lakófunkció védelmében korlátozná a turisztikai célú hasznosítást.
Átrendeződő piac és kereslet
A tiltás nem szüntette meg az igényt a szállásokra, csupán átterelte azt. A befektetők egy része a tiltásmentes, külsőbb kerületek (például a VIII. vagy IX. kerület bizonyos részei) felé fordult, remélve, hogy ott még évekig zavartalanul működhetnek. Ugyanakkor a VI. kerületi albérletpiacon már mérhető a változás: a kínálat bővülésével a bérleti díjak kismértékű csökkenése figyelhető meg, ami erős érvvé vált a többi kerületi vezetés kezében is.
Míg a szakmai szervezetek jogbizonytalanságtól tartanak, Budapest belső kerületei láthatóan egységes frontot próbálnak alkotni a lakhatási válság kezelése érdekében.