A budapesti Airbnb-moratórium és a VI. kerületi tiltás kapcsán a közbeszédet a pozitív várakozások uralják, ám a gazdasági elemzők és ingatlanpiaci szakértők egyre hangosabban figyelmeztetnek a negatív mellékhatásokra, amelyek akár hátráltathatják is a lakhatási válság valódi megoldását.
Miért nem hozott áttörést a tiltás?
Az egyik legsúlyosabb negatív hatás a társasházi felújítások elakadása. A rövid távú kiadással foglalkozó tulajdonosok korábban jelentős extra összegekkel járultak hozzá a házak felújítási alapjához. A bevételkiesés miatt sok belvárosi épületben elmaradnak a tervezett liftcserék és homlokzatrekonstrukciók, ami hosszú távon a lakásállomány fizikai romlásához és a lakhatási minőség romlásához vezet.
A szakértők szerint a moratórium hamis biztonságérzetet ad:
Kínálati illúzió: Bár több lakás került a bérleti piacra, ezek többsége prémium kategóriás és bútorozott, így az átlagos keresetű fiatalok és családok számára továbbra is megfizethetetlenek maradtak.
Kínálati illúzió: Bár több lakás került a bérleti piacra, ezek többsége prémium kategóriás és bútorozott, így az átlagos keresetű fiatalok és családok számára továbbra is megfizethetetlenek maradtak.
A tőke menekülése: A befektetők nem a bérleti díjakat csökkentik, hanem inkább eladják ingatlanaikat, és a tőkét külföldi vagy más hazai piacokra viszik, ami csökkenti a helyi adóbevételeket és a gazdasági aktivitást.
A valódi okok érintetlenül hagyása: A tiltás nem pótolja a hiányzó állami bérlakásrendszert és a kollégiumi férőhelyeket, csupán a bűnbaknak kikiáltott turizmust korlátozza.
Összességében a moratórium nem csökkentette érdemben az albérletárakat, viszont rontotta a belváros gazdasági erejét. A lakhatási válság megoldása helyett fennáll a veszély, hogy egy lassú elszegényedési folyamat indul el a korábban virágzó negyedekben.