A budapesti Airbnb-moratórium és a VI. kerületi tiltás után a tulajdonosok új aranyutat keresnek: ez a középtávú bérbeadás (medium-term rental). Ez a modell általában 1 és 6 hónap közötti időszakra fókuszál, és számos előnnyel bír a hagyományos, éves szerződésekkel szemben.
Miért éri meg jobban, mint a hosszú táv?
A legnagyobb érv a magasabb hozam. Míg a hosszú távú bérlés kiszámítható, a középtávú kiadásnál akár 20-30%-kal magasabb bérleti díj érhető el. A célcsoportot ugyanis fizetőképes rétegek alkotják: digitális nomádok, külföldi cserediákok vagy éppen lakásfelújítás miatt ideiglenes otthont kereső helyiek, akik hajlandóak többet fizetni a rugalmasságért és a teljes felszereltségért.
A középtávú modell legfőbb előnyei:
Kisebb amortizáció: Tapasztalatok szerint a pár hónapra érkező bérlők jobban vigyáznak az ingatlanra, mint a turisták, de nem „lakják le” úgy a lakást, mint a több évig ott élők.
Rugalmasabb szabályozás: A középtávú kiadásra nem vonatkoznak az Airbnb-specifikus tiltások és a drasztikusan megemelt tételes átalányadó sem terheli úgy a profitot.
Saját használat lehetősége: Mivel a szerződések rövidebbek, a tulajdonosnak lehetősége van az időszakok között saját célra használni a lakást vagy elvégezni a szükséges karbantartásokat.
Bár a középtávú kiadás több menedzselést igényel (gyakoribb takarítás, bérlőkeresés), a pesti belvárosban jelenleg ez a legbiztonságosabb válasz a szabályozási hullámra. A lakhatási válság közepette ez a „hibrid” megoldás hidat képez a turizmus és a fix lakhatás között, stabil profitot kínálva a tulajdonosoknak.